Műveletek string-ekkel a JavaScript-ben (JS string metódusok, függvények, tulajdonságok)
Ebben a cikkben a string-ekkel kapcsolatos műveleteket, beleértve a JavaScript alap, beépített string-ekre vonatkozó metódusait, függvényeit és tulajdonságait fogjuk bemutatni.
Műveletek string-ekkel a JavaScript-ben (JS string metódusok, függvények, tulajdonságok)
Mivel a JavaScript-ben nem nagyon kell különös hangsúlyt fektetni egy string létrehozására, így ebben a cikkben leginkább azzal fogunk foglalkozni, hogy milyen műveleteket hajthatunk végre a stringekkel. A JavaScript alap, beépített string-ekre vonatkozó metódusait, függvényeit és tulajdonságait fogjuk bemutatni.
Tartalomjegyzék
Mi az a string?
Kezdésnek felvetülhet a kérdés, hogy mi az a string? A legtöbb programnyelvben ez a legelső órák egyikén előjön ez a téma, a JavaScript-ben is ugyanúgy jelen vannak, de itt kisebb hangsúlyt kapnak, abból kifolyólag, hogy nem kell a változó deklarálásákor megadni a változó típusát. Szóval ugyanúgy létrehozunk string-eket, csak maximum nem nevezzük a nevükön őket.
Ennyi megjegyzés után következzen, hogy mi is az a string: a programozás területén a karakterek sorozatát string-eknek (vagy magyarul sztringeknek, karakterláncoknak és nagyon ritkán karakterfüzérnek is) nevezzük. Fogalmazhatunk úgyis, hogy a karakterek tárolására alkalmas adattípust nevezzük string-eknek.
String létrehozása JavaScript-ben
Bár fentebb említettük, hogy a JavaScript-ben egyáltalán nem nagy ördöngösség létrehozni egy string-et, de a biztonság kedvéért azért leírjuk szintaktikai szinten, hogy hogyan kell csinálni, ha valaki nem tudná/nem emlékezne rá.
Bár ez sem túl nagy dolog, de azért megmutatjuk. Ha szeretnéd egy string értékét módosítani, akkor nincs más dolgod, mint felülírni a jelenlegi értékét egy újjal.
Nagyon leegyszerűsítve a metódusok a teljes programkód egy apróbb részfeladatát végzik el. A metódus (vagy a függvény) általában valamilyen komplexebb műveletet végez el, például sorba rendezi egy objektum elemeit, míg a tulajdonság csak egy információt ad vissza az objektumról, például, hogy hány elemből áll.
A leggyakrabban használt JavaScript string metódusok és tulajdonságok:
length
substring()
replace()
concat()
charAt()
split()
toUpperCase()
toLowerCase()
trim()
Lentebb kifejtük az összes működését, megmutatjuk a szintaktikáját, illetve példát is hozunk mindegyikre.
Természetesen ezeken felül még rengeteg string függvény és tulajdonság létezik, amelyekről itt olvashattok.
length
Elsőként következzen egy tulajdonság, mely arra alkalmas, hogy megállapítsa egy string hosszát, azaz visszaadja a szövegben lévő karakterek a számát.
Szintaxis
VÁLTOZÓNÉV.lengthCode language:CSS(css)
Mivel ez egy tulajdonság, így a length kulcsszó után nem kell zárójel. Fontos tudni, hogy ez a tulajdonság csak lekéri a string karaktereinek a számát, de sehol sem tárolja és sehova sem íratja ki őket, így azzal még foglalkoznunk kell.
Megjegyzés: A szintaxisokban „VÁLTOZÓ”-t írunk, de egyébként egy sima szövegen is elvégezhetők a műveletek. Írhattunk volna „STRING”-et is, de az angol szó azt sejtetné, hogy ez egy kötelezően használandó kulcsszó, közben nem, szimplán annyit jelent, hogy egy szövegen kell alkalmaznunk.
Példa
JavaScript + HTML kód
"JavaScript" szöveg karaktereinek száma: <spanid="szoveg"></span><br><buttononclick='document.getElementById("szoveg").innerHTML = "JavaScript".length;'>Karakterek száma</button>Code language:JavaScript(javascript)
Ebben a példában egy gombra tettük rá a JavaScript kódot, és a string-ünket nem egy változóban tároltuk, hanem szimplán idézőjelek közé írtuk.
substring()
A következő vizsgált eszköz egy metódus lesz, mely két paramétert vár: az első paraméter kezdőérték, a második pedig a végérték. Ez a két érték határozza meg, hogy egy stringből mettől meddig vágjon ki karaktereket. Azaz, ha a kezdőértékünk 5, a végértékünk 10, akkor az ötödiktől a tízedikig fogja kivágni a szövegrészletet.
A példánkban megadtuk, hogy a „HTML” szót cserélje ki a „JS” szóra. Fontos, hogy ez csak átmenetileg cseréli ki a két szót, ha állandósítani szeretnénk ezt, akkor fontos, hogy a felülírás új eredményét tároljuk el a változónkban.
concat()
A konkatenáció szó magyar körökben is ismert, főleg, ha valaki programozással foglalkozik. Konkrétan azt jelenti, hogy összefűzés. Segítségével számokat, szövegeket, karaktereket szoktunk összefűzni. Jele
Az összefűzőjel, azaz a szimbólum, karakter, amit a két változó közé rak a program, az elhagyható, de akkor a két string-et szóköz nélkül fűzi össze. Szimplán elhelyezi a két szöveget egymás után.
A JavaScript split() metódusa egy megadott karakter mentén darabolja fel a szöveget. Azaz, ha van egy szövegünk, amiben szóközzel vannak elválasztva a szövegek, akkor feldarabolhatjuk a szöveget a szóközök mentén. Ennek az lesz az eredménye, hogy létrejön egy tömb, amelyben szerepel az összes olyan szó, amelyet szóközök választottak el.
A trim() segítségével a „white space”-eket tüntethetjük el a szövegünkből. A „white space”-t magyarul fehér szóköznek vagy üres helynek is szoktuk nevezni. A programozásban elsősorban azokat a karaktereket értjük ezalatt, amelyek nem láthatóak a szövegben.
