Mi az az adatbázis-kezelés és SQL? – Adatbázis, relációs adatbázis, SQL fogalmak és példák
Az SQL-t bemutató kurzusunkban, cikksorozatunkban legelőször magával az SQL jelentésével, felhasználási köreivel fogunk megismerkedni. De ahhoz, hogy az SQL-t megértsük, először meg kell ismerkednünk az adatbázissal és a relációs adatbázissal, illetve a hozzájuk kapcsolódó fogalmakkal.
Tartalomjegyzék
Mi az az adatbázis?
Mint fentebb szó volt róla, ahhoz, hogy megértsük az SQL-t ismernünk kell az adatbázist is. Az aki foglalkozott már weboldalakkal vagy szokott informatikával kapcsolatos híreket olvasni, az valószínűleg már találkozott ezzel a fogalommal, hiszen a legtöbb internetes weboldal, applikáció, játék tartalmaz adatbázist. Ha csak a nevéből indulunk ki, már akkor képet kaphatunk arról, hogy mi is az az adatbázis: adatok bázisa.
Nézzünk egy kicsit konkrétabb fogalmat, amely egyeseket még jobban bekavar, viszont egyeseket megvilágít, ígérjük a fogalmon túl leegyszerűsítve is elmagyarázzuk az adatbázis jelentését.
Az adatbázis olyan számítógépen tárolt és rendezett adathalmaz, melynek elemei összetartoznak. Az adatbázisok célja, hogy az adatokat hosszútávon, tartósan lehessen tárolni, illetve, hogy a tartalma gyorsan kereshető legyen.
Bár a fenti fogalom nem tartalmaz idegen szavakat, valószínűleg nem árt ha pár példán keresztül tovább ismerkedünk az adatbázisokkal.
Adatbázis elméleti példa #1: Online játék
Tehát képzeljünk el egy online játékot, ahol valós ellenfelek ellen játszhatunk. Ebben a játékban lehet pontot, pénzt szerezni. A pénzt el lehet költeni tárgyakra, míg a pont alapján egy tabellát, ranglétrát állít fel a rendszer.
Mivel online játékról beszélünk, így az adatokat egy olyan helyen kell tárolni, amihez a felhasználók nem férnek hozzá, hiszen, ha a saját telefonjukon, számítógépükön tárolnánk a pénzük mennyiségét, akkor az ügyesebbek könnyen át tudnák írni, ezzel több pénzt szerezni maguknak. Ezért azokat az adatokat, amelyekhez nem szeretnénk, ha hozzáférnének a játékosok, azokat egy adatbázisba fogjuk tárolni. A fent említett pontokat, pénzt, tárgyakat. Illetve természetesen a játékosokat is, hiszen hozzájuk fogjuk kötni az előbb említett értékeket. Nem elég, hogy ezeket az adatokat tárolni tudjuk, de az adatbázis adatain lekérdezéseket, sorba rendezéseket is végezhetünk. Azaz, ha benne van az adatbázisunkban az összes játékos legmagasabb pontszáma, akkor egy lekérdezéssel (kóddal) kilistázhatjuk a legjobb játékosokat, azaz azokat, akiknek a legtöbb pontjuk van.
Adatbázis elméleti példa #2: Közösségi oldal
A következő példában egy közösségi oldallal fogunk foglalkozni. Egy közösségi oldalon ugyebár létre lehet hozni profilokat, tartalmakat lehet feltölteni, ismerősöket keresni. A profilokhoz tartozó adatokat, azaz például a felhasználónevet, a jelszót, az email címet, a születési dátumot adatbázisban szokás tárolni, csak úgy, mint a közösség médiában jelenlévő kapcsolatokat, viszonyokat.
Relációs adatbázis
Ezt a részt röviden fogjuk taglalni, hiszen ez csak elméleti szinten fontos, hogy az SQL esetében nem szimplán adatbázisról, hanem relációs adatbázisról beszélünk.
Relációs adatbázisnak nevezzük azokat az adatbázisokat, amelyekben az adatok a relációs adatmodell elvén vannak szervezve. A relációs adatmodell legfontosabb eleme a matematika reláció fogalma, mely a Descartes-szorzat részhalmazát jelenti.
Egy relációs adatbázis esetében az adatok a gyors hozzáférhetőség érdekében kapcsolatokkal vannak meghatározva.
Adatbázis alapfogalmak
Most, hogy már ismerjük az adatbázis fogalmát, ismerkedjünk meg néhány adatbázissal és relációs adatbázissal kapcsolatos fogalommal, amelyek ismerete elengedhetetlen az adatbázis-kezeléshez.
Egyed
Egyednek nevezzük azt, aminek az adatait tároljuk az adatbázisban.
Például a közösségi oldalas példánál egy profil.
Attribútum (tulajdonság)
Az egyed egy jellemzője.
Az előző példánál maradva egy profil egy adata, például a vezetéknév, vagy telefonszám.
Tábla
A logikailag összetartozó adatokat egy táblában tároljuk.
Például a közösségi oldalas példánál maradva egy táblában tároljuk a regisztrált felhasználókat.
Rekord
Rekordnak nevezzük az adatbázis egy sorát.
Azaz, ha van egy adatbázisunk, amelyben személyek adatait tároljuk (például név és kor), akkor minden felvitt személy külön rekordnak tekinthető.
Mező
Az adatbázis egy oszlopa, azaz egy egyed attribútuma.
Például az előző fogalomnál említett példa esetében külön mezőnek tekinthető a név és a kor is. Gyakran csak oszlopként hivatkozunk rá.
Ezeken kívül még rengeteg olyan fogalom van, amely előkerülhet egy adatbázis kapcsán, de ezekre most nem térünk ki, hiszen magához az SQL megértéséhez nem szükségesek, de ígérjük, hogy az elkövetkezendő SQL leckék megértéséhez szükséges összes adatbázisfogalmat ismertetni fogjuk, példákkal együtt, hogy könnyen érthető legyen.
Mit jelent az SQL?
A fentebb említett adatbázisok kezelésére adatbázis-kezelőket használunk. Az SQL (ami az angol Structured Query Language szóra utal) egy relációsadatbázis-kezelő lekérdezési nyelv. Bár nem tekintjük programozási nyelvnek, de mégis hasonlóan kell elképzelni, itt is vannak utasítások, amelyek segítségével műveleteket végezhetünk. Létrehozhatunk adatbázisokat, adatokat adhatunk az adatbázishoz, törölhetünk belőle, módosíthatjuk az egyes adatokat, lekérdezhetjük azokat, vagy rendezhetjük. Természetesen ez nem minden.
Az SQL utasításait négy osztályba rendezhetjük:
Adatdefiníciós nyelv (Data Definition Language – DDL)
adatbázisok sémájának definiálására használják
jellemző utasításai: CREATE, ALTER, DROP
Adatlekérdező nyelv (Data Query Language – DQL)
adatok lekérdezéséhez, lehívásához használják
jellemző utasításai: SELECT, FROM, WHERE, GROUP BY, HAVING, ORDER BY
Adatmanipulációs nyelv (Data Manipulation Language – DML)
adatok létrehozására, módosítására, törlésére használják
jellemző utasításai: INSERT, UPDATE, DELETE
Adatelérést vezérlő nyelv (Data Control Language – DCL)
jogosultságok adása
jellemző utasítások: GRANT, REVOKE
Ezekről most nem írunk részletesebben, mert később még elő fognak kerülni, de aki most azonnal szeretne többet megtudni ezekről, az ezen a linken megteheti.
Mit csinálhatunk az SQL-el?
Bár a fentebbi példáknak köszönhetően valószínűleg kezd körvonalazódni, hogy mikre lehet használni az adatbázisokat, és így az SQL-t is, de a biztonságkedvéért álljon itt pár további példa arra vonatkozólag, hogy miket lehet csinálni az SQL-el.
az SQL képes adatbázisokat létrehozni és törölni
az SQL képes táblákat létrehozni az adatbázisban
az SQL lekérdezéseket tud végrehajtani egy adatbázisban
az SQL képes adatokat beszúrni vagy törölni egy adatbázisból
az SQL képes már meglévő adatokat frissíteni az adatbázisban
Ha hasznos volt számodra, akkor kérlek oszd meg másokkal is, hogy ezzel támogass minket!
