SQL táblák összekapcsolása: INNER JOIN, LEFT JOIN, RIGHT JOIN, FULL OUTER JOIN (Adatbázis-lekérdezések utasításai példákkal)

Ebben az újabb adatbázis-kezeléssel foglalkozó leckében a táblák összekapcsolásának módjaival fogunk megismerkedni. Bemutatjuk az INNER JOIN-t, a LEFT (OUTER) JOIN-t, a RIGHT (OUTER) JOIN-t és a FULL OUTER JOIN-t.

Mi az az összekapcsolás? Miért van szükség rá?

Egy adatbázisban általában nem csak egy táblát tárolunk, hanem többet is. Az adatok átláthatóságának érdekében az adatokat célszerű több táblába rendezni.

Például egy webshop esetében érdemes külön adatbázis táblát létrehozni a vásárlók és a vásárlások számára. Fölösleges egyetlen egy táblában tárolni a vásárló nevét és a vásárlás részleteit, például a rendelés azonosítót és a rendelt termékeket. Miért? Mert, ha egy vásárló többször vásárol, akkor a személyes adatai (például név, telefonszám, cím) többször szerepelni az adatbázisban. Ezt nevezzük redundanciának.

Ha készítünk egy külön táblát a vásárlóknak, amelyben az adataikat tároljuk és egy külön táblát a vásárlásoknak, akkor a vásárlást tartalmazó rekordban csak a vásárlóra kell hivatkozni, azaz nem kell megadni minden adatát újból, mert a vásárló tábla már tartalmazza azt.

Az összekapcsolással (angolul JOIN) két vagy több táblát tudunk összekötni egy összefüggő mező alapján, azaz két különböző tábla rekordjait tudjuk egybefűzve megjeleníteni.

Nézzük meg egy példán keresztül, úgy sokkal érthetőbb lesz. A webáruházas példánál maradva legyen egy „vasarlok” és egy „vasarlas” táblánk. A „vasarlok” táblában tároljuk a vásárlók adatait, minden vásárlónak megadtunk egy egyedi azonosítót (ID), amely alapján egyértelműen beazonosítható. A „vasarlasok” táblában van egy a vásárlást azonosító ID és egy a vásárlót azonosító ID. A két tábla között a kapcsolódási pont a „vasarlok” tábla ID-ja és a „vasarlasok” tábla vasarloID-ja.

vasarlok tábla

ID	vezeteknev	keresztnev	lakhely	szuletesi_ev
1	Horváth	Tamás	Budapest	1989
2	Lakatos	Dezső	Debrecen	1961
5	Losonczi	Léna	Nyíregyháza	2005

vasarlasok tábla

vasarlasID	vasarloID	termek	darab
1	1	laptop	1
2	5	telefon	2
3	2	TV	1
4	2	egér	5

Kód nélkül és az összekapcsolás pontos bemutatása nélkül, ilyen lekérdezéseket készíthetünk a fenti két tábla összekapcsolásával. Ha nem külön táblában tárolnánk az adatokat, akkor a lenti példában nagyon jól látszik, hogy lennének redundáns adatokat, azaz egy személy adata többször is előfordulna az adatbázisban. De így, hogy két táblára bontottuk az adatokat, így az adatbázisban nem fogunk ismétlődő adatokat tárolni. A lent látható ismétlődő adatok csak a lekérdezés eredményét mutatják be, nem kerülnek eltárolásra az adatbázisban duplán, így végsősoron az adatbázis mérete kisebb lesz, a lekérdezések lefutásának ideje pedig gyorsabb.

Lekérdezés eredménye

vasarlasID	vasarloID	vezeteknev	keresztnev	lakhely	szuletesi_ev	termek	darab
1	1	Horváth	Tamás	Budapest	1989	laptop	1
2	5	Losonczi	Léna	Nyíregyháza	2005	telefon	2
3	2	Lakatos	Dezső	Debrecen	1961	TV	1
4	2	Lakatos	Dezső	Debrecen	1961	egér	5

Összekapcsolások közötti különbségek: INNER JOIN, LEFT JOIN, RIGHT JOIN, FULL OUTER JOIN

Bár a címben és a bevezetőben már volt említve, hogy többféle összekapcsolás is létezik, de kifejtésre csak itt kerülnek.

Az összekapcsolásoknak négy típusát különböztetjük meg:

• (INNER) JOIN
• LEFT (OUTER) JOIN
• RIGHT (OUTER) JOIN
• FULL OUTER JOIN

A főbb különbözőségek az alábbi ábrán látszanak, lentebb pedig következik a kifejtés.

Minden JOIN esetében vegyünk kettő táblát. Legyen egy bal oldali és egy jobb oldali tábla, csak úgy, mint az ábrán a halmaz.

INNER JOIN

Csak azokat a rekordokat adja vissza, amelyeknek a párja mind a két táblában előfordul.

LEFT JOIN

Visszaadja az összes rekordot a bal oldali táblából, melyhez társítja azokat a jobb oldali rekordokat, amelyekhez talált párt. Amely rekordokhoz nem talált párt, azokat NULL értékekkel tölti fel.

RIGHT JOIN

Visszaadja az összes rekordot a jobb oldali táblából, melyhez társítja azokat a bal oldali rekordokat, amelyekhez talált párt. Amely rekordokhoz nem talált párt, azokat NULL értékekkel tölti fel.

FULL OUTER JOIN

Visszaadja az összes rekordot függetlenül attól, hogy van-e párja valamelyik oldalon vagy sem. Amely rekordokhoz nem talált párt, azokat NULL értékekkel tölti fel.

JOIN-ok a gyakorlatban: szintaxisok és példák

Most hogy elméletben átvettük az SQL összekapcsolásokat, itt az ideje, hogy megnézzük gyakorlatban is őket. Hogy ez ne legyen egy végtelenbe nyúló cikk, így ide most elhelyezzük a két táblát, amelyen a JOIN-okat fogjuk alkalmazni, lentebb pedig már csak az SQL kódokat és az eredményeket fogjuk megjeleníteni.

vasarlok tábla

ID	vezeteknev	keresztnev	lakhely	szuletesi_ev
1	Horváth	Tamás	Budapest	1989
2	Lakatos	Dezső	Debrecen	1961
5	Losonczi	Léna	Nyíregyháza	2005

vasarlasok tábla

vasarlasID	vasarloID	termek	darab
1	1	laptop	1
2	5	telefon	2
3	2	TV	1
4	2	egér	5

INNER JOIN szintaxis

SELECT oszlop(ok)
FROM tábla1
INNER JOIN tábla2
ON tábla1.azonosító1=tábla2.azonosító2;
Code language: SQL (Structured Query Language) (sql)

A FROM után meg kell adnunk az egyik táblát, majd ezt követi az INNER JOIN és a második tábla, amelyiket az elsőhöz szeretnénk kapcsolni. Ezt követően egy ON kulcsszó után meg kell adnunk az egyik és a másik tábla azon mezőit, amelyek azonos értékeket tartalmaznak, ezen mentén fog történni az összekapcsolás.

INNER JOIN példa

SQL kód

SELECT * FROM vasarlok
INNER JOIN vasarlasok
ON vasarlok.ID=vasarlasok.vasarloID;
Code language: SQL (Structured Query Language) (sql)

Eredmény

ID	vezeteknev	keresztnev	lakhely	szuletesi_ev	vasarlasID	vasarloID	termek	darab
1	Horváth	Tamás	Budapest	1989	1	1	laptop	1
5	Losonczi	Léna	Nyíregyháza	2005	2	5	telefon	2
2	Lakatos	Dezső	Debrecen	1961	3	2	TV	1
2	Lakatos	Dezső	Debrecen	1961	4	2	egér	5

LEFT JOIN szintaktika

SELECT oszlop(ok)
FROM tábla1
LEFT JOIN tábla2
ON tábla1.azonosító1=tábla2.azonosító2;
Code language: SQL (Structured Query Language) (sql)

A FROM után meg kell adnunk az egyik táblát, majd ezt követi a LEFT JOIN és a második tábla, amelyiket az elsőhöz szeretnénk kapcsolni. Ezt követően egy ON kulcsszó után meg kell adnunk az egyik és a másik tábla azon mezőit, amelyek azonos értékeket tartalmaznak, ezen mentén fog történni az összekapcsolás.

LEFT JOIN példa

SQL kód

SELECT * FROM vasarlok
LEFT JOIN vasarlasok
ON vasarlok.ID=vasarlasok.vasarloID;
Code language: SQL (Structured Query Language) (sql)

Eredmény

ID	vezeteknev	keresztnev	lakhely	szuletesi_ev	vasarlasID	vasarloID	termek	darab
1	Horváth	Tamás	Budapest	1989	1	1	laptop	1
5	Losonczi	Léna	Nyíregyháza	2005	2	5	telefon	2
2	Lakatos	Dezső	Debrecen	1961	3	2	TV	1
2	Lakatos	Dezső	Debrecen	1961	4	2	egér	5
6	Balogh	Beatrix	Miskolc	1985	NULL	NULL	NULL	NULL
9	Kovács	István	Budapest	1957	NULL	NULL	NULL	NULL
10	Lakatos	Boldizsár	Debrecen	2009	NULL	NULL	NULL	NULL

RIGHT JOIN szintaxis

SELECT oszlop(ok)
FROM tábla1
RIGHT JOIN tábla2
ON tábla1.azonosító1=tábla2.azonosító2;
Code language: SQL (Structured Query Language) (sql)

A FROM után meg kell adnunk az egyik táblát, majd ezt követi a RIGHT JOIN és a második tábla, amelyiket az elsőhöz szeretnénk kapcsolni. Ezt követően egy ON kulcsszó után meg kell adnunk az egyik és a másik tábla azon mezőit, amelyek azonos értékeket tartalmaznak, ezen mentén fog történni az összekapcsolás.

RIGHT JOIN példa

SQL kód

SELECT * FROM vasarlasok
RIGHT JOIN vasarlok
ON vasarlasok.vasarloID=vasarlok.ID;
Code language: SQL (Structured Query Language) (sql)

Eredmény

vasarloID	vasarlasID	termek	vasarlasID	vasarloID	vezeteknev	keresztnev	lakhely	szuletesi_ev
1	1	laptop	1	1	Horváth	Tamás	Budapest	1989
5	2	telefon	2	5	Losonczi	Léna	Nyíregyháza	2005
2	3	TV	3	2	Lakatos	Dezső	Debrecen	1961
2	4	egér	4	2	Lakatos	Dezső	Debrecen	1961
NULL	NULL	NULL	NULL	6	Balogh	Beatrix	Miskolc	1985
NULL	NULL	NULL	NULL	9	Kovács	István	Budapest	1957
NULL	NULL	NULL	NULL	10	Lakatos	Boldizsár	Debrecen	2009

FULL OUTER JOIN

A MySQL-ben a FULL JOIN nem elérhető, de egy LEFT JOIN és egy RIGHT JOIN uniójával emulálható.

Ha hasznos volt számodra, akkor kérlek oszd meg másokkal is, hogy ezzel támogass minket!

#Adatbázis #Adatbázis alapok #Adatbázis alapok kezdőknek #Adatbázis-kezelés #Adatbázis-kezelés alapok #MySQL #MySQL adatbázis-kezelés #MySQL alapok #MySQL ismeretek #MySQL leckék magyarul #Relációs adatbázis alapok kezdőknek #SQL #SQL alapok #SQL alapok kezdőknek #SQL ismeretek #sql join magyarul #SQL leckék magyar nyelven #SQL lekérdezés #SQL lekérdezések #SQL magyarul #SQL programozás #SQL utasítások #SQL záradék #SQL záradékok #Webfejlesztés #Webprogramozás alapjai #Webprogramozás alapok