SQL álnév (alias) használata adatbázis-lekérdezés során
Ebben a leckében az álnevek használatát mutatjuk be adatbázis-lekérdezések során, melyet angolul alias-nak hívunk, és AS-ként jelölünk.
Az SQL álnév, alias (AS) bemutatása
Az SQL aliasok segítségével egy ideiglenes álnevet adhatunk az adatbázis tábláinak és/vagy oszlopainak a lekérdezés idejére. Ez megkönnyítheti a legkérdezés értelmezhetőségét, hiszen a hosszabb tábla, oszlopneveket lerövidíthetjük vagy egy könnyebben megjegyezhetőre cserélhetjük. Fontos kiemelni, hogy ezzel nem végzünk adatbázisban maradandó módosításokat, azaz csak a lekérdezés eredménye fog másképp megjelenítődni, az adatbázis tartalma nem.
Az SQL álnév, alias (AS) szintaktikája
Ahogy fentebb említettük az aliasokat, azaz álneveket táblákra és oszlopokra (mezőkre) is meghatározhatjuk, így lentebb ezek szintaxisai láthatóak.
Álnév (alias) szintaxisa tábla esetében
Tábla esetében a FROM után következő tábla után kell megadnunk az AS kulcsszót, majd azt az álnevet, ahogy hivatkozni szeretnénk a táblára. Fontos, hogy álneveket nem csak a FROM után következő tábláknak adhatunk, hanem akár az összekapcsolásnál szereplő tábláknak is.
SELECT oszlop(ok)
FROM tábla AS álnév;
Code language: SQL (Structured Query Language) (sql)
Álnév (alias) szintaxisa oszlop esetében
A szintaxis oszlopok esetében sem változik, a különbség annyi, hogy a SELECT kulcsszó után lévő oszlop mögé kerül az AS kulcsszó és az álnév. Természetesen több oszlop esetében is használhatunk álneveket.
SELECT oszlop1 AS álnév1
FROM tábla;
Code language: SQL (Structured Query Language) (sql)
SQL álnév, alias (AS) példák
A következő példák során az alábbi „vasarlok” táblát fogjuk használni.
vasarlok tábla
ID | vezeteknev | keresztnev | lakhely | szuletesi_ev |
---|---|---|---|---|
1 | Horváth | Tamás | Budapest | 1989 |
2 | Lakatos | Dezső | Debrecen | 1961 |
5 | Losonczi | Léna | Nyíregyháza | 2005 |
6 | Balogh | Beatrix | Miskolc | 1985 |
9 | Kovács | István | Budapest | 1957 |
10 | Lakatos | Boldizsár | Debrecen | 2009 |
SQL álnév példa #1:
Az első példában egy olyan lekérdezést írunk, amelyben a „vezeteknev” mezőt látjuk el egy „Első név” álnévvel.
SQL lekérdezés
SELECT vezeteknev AS "Első név"
FROM vasarlok;
Code language: SQL (Structured Query Language) (sql)
Eredmény
Első név |
---|
Horváth |
Lakatos |
Losonczi |
Balogh |
Kovács |
Lakatos |
SQL alias példa #2:
A második példában konkatenáltuk a „vezeteknev” és a „keresztnev” mezőket, majd ennek a kettőnek az összefűzöttjét látjuk el egy álnévvel.
SQL lekérdezés
SELECT CONCAT(vezeteknev, " ", keresztnev) AS "Teljes név"
FROM vasarlok;
Code language: SQL (Structured Query Language) (sql)
Eredmény
Első név |
---|
Horváth Tamás |
Lakatos Dezső |
Losonczi Léna |
Balogh Beatrix |
Kovács István |
Lakatos Boldizsár |
Alias példa SQL-ben #3:
A legutolsó példában szükség van egy újabb tábla bevezetésére, hogy két különböző táblát összetudjunk kapcsolni. Ezt követően a „vasarlok” táblát a „v1” álnévvel, míg a „vasarlasok” táblát a „v2” álnévvel láttuk el. Így összekapcsolás során már nem kellett kiírnunk a „vasarlok” és „vasarlasok” táblaneveket, elég volt csak „v1” és „v2”-ként hivatkozni rájuk.
vasarlasok tábla
vasarlasID | vasarloID | termek | darab |
---|---|---|---|
1 | 1 | laptop | 1 |
2 | 5 | telefon | 2 |
3 | 2 | TV | 1 |
4 | 2 | egér | 5 |
5 | 2 | laptop | 3 |
SQL lekérdezés
SELECT vezeteknev, keresztnev, termek, darab
FROM vasarlok AS v1
INNER JOIN vasarlasok AS v2
ON v1.ID=v2.vasarloID;
Code language: SQL (Structured Query Language) (sql)
Eredmény
vezeteknev | keresztnev | termek | darab |
---|---|---|---|
Losonczi | Léna | telefon | 2 |
Lakatos | Dezső | TV | 1 |
Lakatos | Dezső | egér | 5 |
Lakatos | Dezső | laptop | 3 |